Montessori- Kuckó Óvoda

  • Címe: 7515 Somogyudvarhely, Hunyadi utca 46.
  • intézményvezető: Szobi Judit
  • telefonszám: +36 20/396-2627
  • e-mail cím: montessorikuckoovoda@gmail.com
  • Adószáma: 18512795-1-14
  • Ellátási területünk: országos hatókörű, tehát NEM CSAK somogyudvarhelyi gyermekeket fogadunk be. (jelenleg 6 környező település gyermekeit látjuk el)

Pedagógiai meggyőződésünk:

„Segíteni a gyermek aktivitását a legvégső határokig, de nem kiszolgálni, hanem ahhoz segíteni, hogy önálló legyen.” ,azaz „SEGÍTS, HOGY MAGAM CSINÁLHASSAM!”

(Maria Montessori)

MONTESSORI PEDAGÓGIA ELEMEIT ÖTVÖZŐ

HELYI ÓVODAI NEVELÉS

B E V E Z E T Ő

Az 1989-ben megjelent, továbbfejlesztett Óvodai nevelési program a nevelőtestületek és az óvodapedagógusok számára szabad választást tett lehetővé a tervezés, a módszerek és tevékenységi formák megválasztása, a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztése érdekében.

A változások hatására megismerkedtünk Maria Montessori pedagógiájának elméleti és gyakorlati lényegével.

Montessori első intézménye 1909-ben nyílt meg Casa dei Bambini (Gyermekek Háza) néven Rómában. Pedagógiája békés, nyugodt fejlődés útjához teremtett a gyermekeknek olyan környezetet és eszközrendszert, mely a meglévő pedagógiához képest új irányú nevelést kezdeményezett, a meglévőktől lényegében különböző, más pedagógiát alkotott. Pedagógiai alapelvei erkölcsre, toleranciára, szabadságra, önfejlesztésre, önállóságra, önfegyelemre, szeretetre és mély érzelemre nevelnek.

Montessori a gyermekek világára építette pedagógiáját, ennek hatására úgy döntöttünk, hogy pedagógiájának elemeit alkalmazzuk óvodai nevelésünkben.

Nevelési programunk magában foglalja a hazai óvodai gyakorlat értékeit, legjobb tapasztalatait. Az óvodai nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével ötvözi a Montessori pedagógia számunkra értékes elemeit, és a kompetencia  alapú nevelés óvodai programcsomagjának elméleti ajánlásait. Nevelési programunkat áthatja a kompetenciafejlesztés: az óvoda – iskola átmenet, az integráció, érzelmi – erkölcsi nevelés és a játék,  az óvoda – család együttműködése.  

Alapelvünk: a pedagógusnak nem alakítani kell, hanem hagyni, segíteni, hogy alakulhasson a gyermekek személyisége.

(Montessori-Kuckó Óvoda nevelőtestülete)

ÓVODAKÉP

A Montessori-Kuckó Óvodába járó gyermekek szülei számára az a legfontosabb, hogy a gyermekük boldog, élményekkel teli nevelésben, fejlesztésben, ellátásban részesüljön, hogy az életre nevelést rugalmas, nyitott, családias légkörben kapják meg a gyermekek. Az intézmény feladata az ezekhez szükséges módszerek megválasztása, alkalmazása, a szülő számára a cél megvalósulása fontos.

A szülők, a gyerekek igénye és az ehhez való megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazása mind-mind nagyon fontos eleme a sikeres munkának, a gördülékeny működésnek. Választásunk: Maria Montessori reformpedagógiai elvei. Szükségesek a cél megvalósulásához a pedagógusok, a dajka, más kollégák szakmai kompetenciái, személyiségük, nyitottságuk, rugalmasságuk, összhangban működésük. Mit nevezünk sikernek? A szülők is, a pedagógusok is, a gyermekek is mindannyian mást és mást. Ha mi, pedagógusok szolgáltatók vagyunk – hiszen a gyerekek és a szülők szolgálatában állunk, és mint „szabadon választható” intézmény még inkább az igényekre kell választ kínálnunk -, akkor ezt mind úgy kell megvalósítanunk, hogy nekünk (pedagógusoknak, dadusoknak, minden munkatársunknak) is örömet okozzon. A szülő is, mi is kell, hogy lássuk a gyermek fejlődését, a mosolyokat, az elismeréseket, a pozitív visszajelzéseket. Ha a szülők sikeres óvodai „munkát” akkor könyvelnek el, amikor a gyermek

  • boldog,
  • ha pozitív élményekkel telítve megy haza az óvodából,
  • ha a nyitvatartási időn kívül korán és későn is biztonságban maradhat megszokott helyszínén gyermekfelügyeletben,
  • ha gyermekjógában, thai masszázsban, úszásoktatásban is részesülhet a szakember által,
  • megtanulhat pogácsát, süteményt sütni sütőben, kemencében a dadussal, ölében megbújni, ha szomorú,
  • tanulhat búzát aratni, virágot ültetni vagy hímezni, szőni az idősebb korosztály képviselőivel,
  • megtanulja az önálló öltözködést, fésülködést, megtapasztalja a hóba merítkezést, az esőn ázást,
  • szépen beszélni tanulhat a logopédussal, fejlesztőpedagógussal,
  • hangszereket szólaltathat meg zenepedagógussal,
  • lovas-hintón utazhat a falubeli bácsi hintóján,
  • a háziállatokat, kecskéket, bárányokat, nyuszikat, kutyust, csacsit etetheti, simogathatja,
  • traktorba, munkagépekbe beülhet az önkormányzat kollégáival,
  • túrázhat, kirándulhat, természetben sétálhat,
  • matematika, tánc és egyéb területeken brillírozhat a fejlesztő játékok által,
  • színpadi szereplésekben mutathatja meg tudását a tágabb környezetünknek,
  • angolul beszélget a fenntartó külföldi munkatársaival, önkénteseivel,
  •  horvát nyelvvel ismerkedhet a kollégák és a szomszédos horvátországi  óvodák gyermekei és dolgozói által…,

akkor mi válaszolunk az igényeikre.

Tapasztalható az is, hogy a családok a munka-magánélet egyensúlyát nehezen tudják megtartani. Elvárásuk, hogy egy szülői értekezlet – melyet általában a szülők kötelezettségnek tartanak – közösségi életük fontos színtere is legyen. Ha a többi anyukákkal, apukákkal, nagyszülőkkel süthetnek, főzhetnek, pletykálkodhatnak, vagy akár általunk szervezett önismereti tréningben is részt vehetnek késő estig, miközben a gyermekük felügyeletét biztosítjuk, akkor elveszíti a „kötelező” jelzőt a szülői értekezlet, ezzel részben kielégíthetjük a közösségi érzetet is. Vállalnunk kell ezen igények kiszolgálását, ezek kereteinek egyértelmű meghatározását és elfogadtatni a szülőkkel a velünk való együttműködési kötelességüket. Így tudunk csak igazán családbarát intézmény lenni, így tud kerek egészként működni a gyermek-szülő-pedagógus triója.

Az óvodában folyamatosan jelen van a Montessori pedagógia, ez mellett nagyon fontos szerepet kap a mese, a játék, a szerepjáték, a modern kor eszközeinek bevonása, a kiscsoportos, frontális és kooperatív foglalkozás is. A csoportszobából nyíló kis szobákban alakítottuk ki a különféle játék-helyszíneket, kuckókat. A csoportszoba része a gyermekméretű babakonyha mellett az igazi konyha is, mosogatóval, sütővel, főzőlappal, mosógéppel, mosogatógéppel, melyet a gyerekek az óvodában dolgozókkal közösen használnak. A mindennapi élet gyakorlása valóssá válik, hiszen a sütemények készítése, pizzasütés, borsó fejtése, zsemlemorzsa készítése, tej altatása, mosás, ágyneműk ruhaszárítóra teregetése, ezekben való aktív részvétel is főként a naposi munkákat vállaló kisgyermek feladata a felnőtt segítségével. Fontos, hogy az óvoda mindennapjaiban gyakorolják, megtanulják a gyermekek a toleranciát, egymásra figyelést, így nem támogatjuk a folyamatos étkezés szervezését. Minden gyermek egy időben kell, hogy asztalhoz üljön, hogy megtanulják megosztani egymással az ételt, átadni társaiknak a vizes kancsót, hogy az étkezések alkalmával nyugodtan, csendben beszélgessenek, tudják megosztani egymással élményeiket, meghallgassák egymást, ahogy ennek a családokban is gyakorlattá kellene válnia. Rohanó világunkban mindez háttérbe szorult a családok életében, valamint a liberális, szabadelvű, túl engedékeny nevelés rossz értelmezésének következményeként a gyermekek eluralkodnak a szülők felett. Nehéz megtartani az egyensúlyt, megtartani a közép utat. Mi az óvodában hangsúlyozzuk a szélsőséges nevelési elvek elhagyását és a gyermek, a család, valamint a társadalom számára is egészséges elvek, módszerek alkalmazását gyakoroljuk. A közös étkezések alkalmával a hit-és erkölcstanok beillesztését gyakoroljuk, közös asztali imádságot mondanak a gyermekek étkezések előtt, után, valamint a délutáni pihenés kezdetével is.

Fő feladatunknak tekintjük a társadalomba való beilleszkedés folyamatát, a szocializációt. A gyermek növekedésével bővül élettere is. Óvodán kívüli tevékenységek során át fejlődnek szociális kompetenciáik, így sok óvodán kívüli tevékenységben vesz részt óvodánk, ezen kívül az óvodai csoportokban megjelenő klasszikus két óvónéni és egy dajka jelenlétén kívül más személyeket is foglalkoztatunk az óvodai életben. Megtapasztalhatják a birkanyírást, aratást, horgásztó adta lehetőségek mellett azt is, hogy milyen kapcsolatot képesek kialakítani egy más anyanyelven beszélő felnőttel, vagy a szomszéd idős emberrel, aki behozza a csoportba a nyulait, vagy meghívja az ovisokat a kertjébe szőlő szüretelésére. A Montessori eszközök használatát ismerik és alkalmazzák a gyerekek. A kicsi szőnyegek játéktérként szolgálnak egy-egy feladatukhoz, elmélyült munkára lehetőségük és idejük is van. A csend megélése a munka során és a Csendjáték mindennapi alkalmazásában is fontos, délutáni pihenés kezdetét a halk relaxációs zene jelzi, mely végig kíséri a pihenőidőt. Kísérletezésre, felfedezésre lehetőséget biztosítunk, bátran dolgozunk tűzzel, vízzel, próbálunk ki nehezen megoldható helyzeteket. Differenciáltan és személyre szabottan tesszük mindezt.

Az egy osztatlan (max.25 főt befogadó, vegyes) szervezésű csoportban nagy érzelmi biztonságot élnek meg a gyermekek. Az óvodát megkezdő, családi bölcsődénkben ellátott gyermekek óvodai életének megkezdése zökkenő-mentesebben zajlik, hiszen az épületben működő családi bölcsődében is már megismerkedhetnek a gyermekek az óvodával, dolgozókkal. Az óvodai beiratkozásra egész évben folyamatosan biztosítunk lehetőséget.

Folyamatosan változik világunk, a modern élet kihívásai egyre sürgetőbbé teszik a gyermekek felkészítését az életre. A gyermekkor nyugalmát, derűjét úgy kell megőriznünk, hogy felvértezzük a gyermekeket mindazzal a tapasztalattal, amellyel eligazodhatnak a világban. A gyermekeknek nem az az igényük, hogy helyettük cselekedjünk mi felnőttek, hanem az, hogy engedjük őket cselekedni és önmagukat a maguk módja szerint kifejezni. Minden gyermek egyedi, egyszeri és megismételhetetlen személyiség.Ennek a fejlődésnek alapvető feltétele a gyermeki öröm, melynek forrása a mozgás, az esztétikum, a tudás és legfőképpen a szeretet. A gyermek egészséges, kiegyensúlyozott, önálló, alkalmazkodó, kapcsolatteremtő, barátkozó, érdeklődő, játékos, tevékeny, kreatív, empatikus, toleráns, segítőkész, céltudatos legyen. Minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével.Arra törekszünk, hogy az óvodások okos, szeretetben, érzelmi biztonságban, szabad és nyugodt légkörben, sok szép élménnyel gazdagodva élvezzék az óvodában töltött éveiket.Az óvodában a cél a játékos formában történő komplex készségfejlesztés, amely révén minden gyermek képessé válik az egész életen át tartó tanulásra.

Alapelvünk: a pedagógusnak nem alakítani kell, hanem hagyni, segíteni, hogy alakulhasson a gyermekek személyisége az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.

A Montessori pedagógia célja: nyugodt, békés légkörben egymással toleráns, segítőkész, tevékeny gyermekek nevelése. Pedagógiai magatartásunkkal és a megfelelő környezet kialakításával biztosítjuk Maria Montessori pedagógiai elvek megvalósulását.

Montessori azt mondja, kövessük a gyereket! Meg kell ismernünk valós igényeit és aszerint bánni vele. Nem a tudás mennyisége a fontos, hanem a képességek kibontakoztatása, fejlettsége. Nem más a feladat ma sem, mint régebbi korokban. A feladat előttünk van: a kreatív problémamegoldás, a képességfejlesztés, egymás segítése, a természet szeretetére nevelés, a kozmikus szemlélet kialakítása, mely megegyezik a biológiai egyensúly modern gondolatával, vagy a szép szeretetére nevelés az ehhez megfelelő módszerekkel, eszközökkel, környezetben. Semmi sem változott a módszerben, az elvekben, csupán a környezetünk. 2017-et írunk, ahol a számítógép, a modern technika, szuper eszközök világában még aktuálisabbak a Montessori által közvetített értékek, mint megfogalmazásuk korában. Mi felnőttek tudatában vagyunk annak, hogy egyre többet várunk el magunktól és egymástól. Versengünk folyton. Maria Montessori elűzte intézményeiből a versenyt, mondván, hogy nincs két egyforma tulajdonságokkal bíró ember, ennél fogva a verseny nem lehet igazságos. A mai világunk versenyközpontú, így felvetődhet a kérdés, hogy miként tud helyt állni egy Montessori-intézményből kikerülő gyerek egy ilyen társadalomban? Vajon nem kellene bevezetni a versenyeztetést a Montessori-intézményekbe is? Azt gondoljuk, nem. Egy Montessori csoport vegyes életkorú gyermekekből áll. A pedagógus egyénileg támogatja és segíti őket a fejlődésben. Az a gyerek, aki érzelmileg biztonságos és őszinte környezetben tud szabadon úgy ismereteket szerezni, azokat feldolgozni, hogy közben tiszteletben tartjuk egyéniségét, az meg fogja magát ismerni. Aki ismeri saját maga gyengéit, erősségeit, az ennek tudatában megtanulja elfogadni saját magát és másokat is, helytáll az életben.

Megjelenésétől fogva viták kereszttüzében állt Montessori építkező pedagógiája. Montessori pedagógiai rendszerének elkötelezett követőjeként nem szembe fordulunk Montessori pedagógiájával, ha a mese és a játék fontosságát, a csoportos tevékenységek végzését is támogatjuk, hanem kiegészítjük azt. A Montessori-Kuckó Óvoda pedagógiai programja az erősségek és a hiányosságok figyelembevételével lett „Montessori pedagógia elemeit ötvöző helyi óvodai nevelési program”.

GYERMEKKÉPÜNK

Gyermekképünket az ENSZ által 1959-ben deklarált Gyermeki Jogok és Szükségletek Nyilatkozata határozza meg. A nyilatkozat megfogalmazza és kimondja a gyermeki szükségletek kielégítését és a gyermeki jogok tiszteletben tartását.

Világunkban történő rohamos változások, a modern élet kihívásai egyre sürgetőbbé teszik a gyermekek felkészítésétaz életre. Egyre nagyobb felelősséget jelent a szülők és az óvodapedagógusok részéről megőrizni a gyermekkor nyugalmát, derűjét és ugyanakkor felvértezni a gyermekeket mindazzal a tapasztalattal, amellyel eligazodhatnak a világban. A gyermekeknek nem az az igényük, hogy helyettük cselekedjünk mi felnőttek, hanem az, hogy engedjük őket cselekedni és önmagukat a maguk módja szerint kifejezni.

„Én nem akarom, hogy engemet kiszolgáljanak” idézi a gyermeket Maria Montessori. Minden gyermek egyedi, egyszeri és megismételhetetlen személyiség, ezért tiszteletet érdemel, joga van megkapnia azt, amire fejlődéséhez szüksége van. Ennek a fejlődésnek alapvető feltétele a gyermeki öröm, melynek több forrása van: a mozgás, az esztétikum, a tudás, és legfőképpen a szeretet.

Milyen legyen ez a gyermek? Egészséges, kiegyensúlyozott, önálló, alkalmazkodó,kapcsolatteremtő,  barátkozó,  érdeklődő, játékos, tevékeny,  kreatív, empatikus,kapcsolatteremtő,  barátkozó,  érdeklődő, játékos, tevékeny,  kreatív, empatikus,toleráns, segítőkész, céltudatos.

Minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető, fejleszthető.

A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermeknek oly fontos biztonságérzetet, hogy tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.”

Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy az óvodások okos szeretetben, érzelmi biztonságban, szabad, nyugodt légkörben, sok szép élménnyel gazdagodva élvezzék az óvodában töltött éveiket. Óvodáskorban a cél a játékos formában történő komplex készségfejlesztés, amely révén minden gyermek képessé válik az egész életen át tartó tanulásra. A gyermekek számára különösen fontos az élmény és az öröm hozzákapcsolása a tágabb értelemben vett tanulás folyamatához, a folyamatban való aktív részvétel lehetőségének biztosításával, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.

Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik.

ÓVODÁNK BEMUTATÁSA

Óvodánk Somogyudvarhelyen, családi kertes házban, csendes utcában helyezkedik el.

Úgy gondoljuk, hogy minden család közvetít valamilyen értéket a gyermekek felé, még akkor is, ha nem minden funkcióját teljesíti maradéktalanul. Nem a családok helyett, hanem velük együtt szeretnénk megoldani a jelentkező gondokat. Meggyőződésünk, hogy a család semmivel sem helyettesíthető örömforrás a gyermekek és a felnőttek számára egyaránt. Óvodánk nyitottsága, mint elv, befolyásolja az óvoda kapcsolatainak kialakítását, a családoktól a közvetlen partnerekkel való együttműködésig.

Intézményünk 2013. óta üzemel óvodaként, az óvodai működés mellett családi bölcsőde is működik folyamatosan az épület másik részében, (ezt megelőzően 2008.február 1-jétől családi napközik működtek az óvoda helyén). Az 1 óvodai csoport osztatlan (vegyes) szervezésű. A csoportban nagy érzelmi biztonságot élnek meg a gyermekek. Az új gyermekek óvodai életének megkezdése zökkenőmentesebben zajlik, hiszen az épületben működő családi napköziben is már megismerkedhetnek a gyermekek az óvodával, dolgozókkal. Az együttlét örömforrás, az átélt örömöknek, sikereknek „nagyobb a hőfoka”. A testvérek együttléte érzelmi gazdagodást nyújt. A nagyok tudnak „anyáskodni” – a kicsik általuk is védettséget éreznek. Az óvodapedagógusnak több lehetősége van a pozitív megerősítésekre, dicséretekre, természetes ösztönzésre. Intenzívebben segít a különbözőség elfogadásában, ennek tudatos ébrentartásában. Tartalmasabb a csoport játéka. A testvérek „hazaviszik” és újrajátszhatják közös élményeiket, tudnak róla beszélni, tudnak másnapra terveket szőni. Motiváltabbak a szerepjátékra. Minden korosztály toleranciája optimálisan fejlődik. A kicsik számára a nagyok modellt, húzóerőt jelentenek. Sokoldalúan fejlődik a gyermekek énképe. A szocializációs folyamatok felgyorsulnak, stabilizálódásukra is nagyobb az esély. Nagyobb a kérdezési és a közlési igény, a „kibeszélés” és megbeszélés lehetősége. Fokozódik a figyelmük egymásra. Lexikális tudásuk erőltetés nélkül sokszorozódik. Az együttlét erőfeszítésre, teljesítményre ösztönöz. Segíti és fejleszti a felelősségérzés kialakulását. Egészségesen fejleszti az összehasonlító és differenciáló-képességet. Az ok-okozati folyamatok hamarabb tisztázódnak. A csoportokban jelen van a „kicsi voltam, nagy leszek”, vagyis a múlt és a jövő.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Az óvoda reggel 630 – tól este 1700 – ig tart nyitva. Az óvoda egésznapos nyitvatartásához igazodva az óvodai csoportban 2 felsőfokú szakirányú diplomás óvodapedagógus és 1 dajka (óvodai dajka) végzi a nevelőmunkát (+ 0,5 fő óvodatitkár). Nevelőtestületünk az alábbi szakmai kompetenciákkal rendelkezik: óvodapedagógus (oklevél), óvónői szakközépiskolai érettségi, szociálpedagógus (oklevél) Montessori pedagógia szakképesítés, családi napközi vezetője képzettség, óvodai dajka képzettség, abduktív pszichológiai tanácsadó és csoporttréner, színjátszó rendező, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens.

Óvodánkban idegen nyelvi fejlesztést az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS, ERASMUS+) segítségével végezzük, az Európai Unió tagországaiból befogadott fiatalok önkéntesként jelen vannak folyamatosan a csoport életében, mint kisegítők, angol nyelven történő kommunikációjukkal fejlesztjük a gyermekek angol nyelvi fejlődését.

Az óvodapedagógusok, dajka, önkéntesek magatartása meg kell feleljen a következő pedagógia elvárásoknak:

a gyermeket szerető pedagógusnak feladata a gyermekek megfigyelése, ennek alapján a gyermekek mély ismerete. Minden gyermekben meg kell látnia a jót, a fejlődés lehetőségét. Figyelembe kell venni a gyermekek sajátosságait, különböző adottságaikat, és a szociális hátteret. Mindenkor fel kell ismernie a segítségnyújtás megfelelő idejét és mértékét, a fejlesztés módját és feladatait. Tisztelnie kell a gyermekben az embert és egymás tiszteletére kell nevelni őket. Megjelenése legyen mindig esztétikus, csinos. Szava halk, beszéde helyes és kedves, de nem kedveskedő.

 A pedagógus pár és a dajka tudjanak együtt tervezni, tudjanak összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni. Legyenek képesek nevelési elveiket és nevelési gyakorlatukat egyeztetni.

Az óvodapedagógusoknak legyen igényük az önművelésre, a körülményekhez képest teremtsenek lehetőséget a szakmai tájékozottságuknak, szaktudásuknak fejlesztéséhez. A vállalt célok teljesítéséhez a következő szakismeretek megszerzését preferálja nevelőtestületünk: Montessori pedagógia, gyermekvédelem, drámapedagógia, kompetencia – alapú oktatási képzések.

Az óvodapedagógusok munkáját egyéb pedagógusok, szolgáltatók (logopédus, fejlesztőpedagógus, úszóedző, gyermekjóga-oktató és masszőr, zenepedagógus), 1 szakképzett dajka és külföldi önkéntesek segítik, a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak kialakításában, megtervezésében és értékelésében.

Az óvodavezető mellett óvodatitkár dolgozik fél állásban.

A gyermekek életében az egyik legjelentősebb változás, amely felszínre hozza lelki teherbíró-képességüket is, az óvodából az iskolába való átmenet. Az átmenet nehézségeinek, problémáinak megoldását az iskolával való szoros, partneri együttműködésben találtuk meg. A somogyudvarhelyi Általános Iskola igazgatójával, tanítóival sikerült kialakítani egy közvetlen, a helyi nevelési programmal is megegyező együttműködést. A kölcsönös érdeklődés hozzájárul egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismeréséhez, és óvodás gyermekeink zökkenőmentes iskolakezdéséhez.

TÁRGYI FELTÉTELEK

Nevelési programunkat a csoportszoba hagyományos berendezése határozza meg Maria Montessori pedagógiájából eredően: gyermekméretű bútorok, nyitott polcok, természetsarok, mese-sarok, gyermekméretű eszközök az önkiszolgáláshoz, takarításhoz, állat- és növénygondozáshoz. Mindezekhez tartozik a babaszoba-babakonyha, hagyományos óvodai játékszerek, rajz- és barkácsoló eszközök.

Sajátos követelmény a Montessori didaktikai játékeszközök elkészítése, elkészíttetése, illetve megvásárlása.

ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA         

Óvodai nevelésünk célja az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Célunk a kulcskompetenciák fejlesztésével az élethosszig tartó tanulás megalapozása, mely a tudás alapú társadalom megteremtésének egyik feltétele.

A Montessori pedagógia célja: nyugodt, békés légkörben egymással toleráns, segítőkész, tevékeny gyermekek nevelése. Pedagógiai magatartásunkkal és a megfelelő környezet kialakításával biztosítjuk az egészséges életvitelt, a gyermekek szocializációját, képességeik differenciált fejlesztését, érzelmi világuk gazdagítását, a szép iránti vonzalmuk kialakítását. Célunk, hogy saját tapasztalatok alapján tegyenek szert a gyermekek minél biztonságosabb alapvető ismeretekre, problémamegoldó gondolkodásra.

Nevelésünk célja a családias, derűs légkörben folytatott nevelőmunka, amely változatos tevékenységgel segíti elő a gyermekek fejlődését, főképpen segíti megélni a gyermeki korszakot és felkészíti őket az iskolai életre.

NEVELÉSI ELVEINK

  • A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez.
  • Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. Ebből következően a gyermek 7 – 9 óra napi játékszükségletét ki kell elégíteni, és meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját. A 3-6-7 éves gyermek létformája a játék. Ezen keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményekhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja.
  • A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.
  • A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja.
  •   Azonosulunk Montessori meggyőződésével: a gyermek saját tevékenysége, saját tapasztalatai által tanul. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. A Montessori pedagógia szellemében biztosítjuk a megfelelő felnőtti viselkedést és a környezetet, a gyermeki szabadság hatásrendszerét a gyermekek önálló személyiségének kibontakoztatása érdekében. Minden gyermek számára biztosítjuk a Montessoripedagógia speciális eszközeit, – mely eszközök a fejlesztőjátékra jellemző ismérvekkel rendelkeznek – amelyek legjobban segítik képességeik kibontakozását.
  • Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak. Nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása.
  • Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. Megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer.
  • A gyermek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet.
  • Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír.
  • A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számukra. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik.
  • Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a más gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatok során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon.
  • A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Nevelési cél, hogy a gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor – ha arra van igénye – egyedül is tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák.
  • A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Segít neki abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassa. A szokásrendszerben és az együttélésből fakadó interakciókon keresztül fejlődik normarendszere, mely a további fejlődési szakasznak, az iskoláskornak az alapja, s egyben a felnőtté válás feltétele is.
  • Nevelési cél az adekvát és rendszeres életritmus, a megfelelő napirend kialakítása. A helyes tisztálkodási és táplálkozási szokások kialakításában fontos szerepe van az óvodapedagógusnak és a dajkának. A felfokozott mozgásigény a gyermek életkori sajátosságai, közé tartozik. Ennek kielégítése az óvodapedagógus feladata.
  • A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. Nevelési célunk, hogy az óvodáskorú gyermekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyermeket körülvevő felnőttek, a szülő, a pedagógus, a dajka példája elengedhetetlen.
  • A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. A megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Ezért nagyon fontos a családok nevelési szokásainak a megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz. Nevelési célunk a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Az óvodapedagógus, a dajka napi kapcsolatban állnak a szülőkkel, ezáltal az együttnevelés, az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított.     

Nevelési cél, hogy óvodáskor végére iskolára alkalmas gyermekeket bízzunk a szülőkre.                                 

Az óvoda kapcsolatai:

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel.

Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és – lehetőségei szerint – szakmai kapcsolatot tart fenn.

AZ ÓVODA ÜNNEPEI ÉS PROGRAMJAI

ElnevezésTartalma, szervezeti formáiIdőpontja
ÉvnyitóIsmerkedés az óvoda épületével, dolgozóival, elballagott 1.osztályosok évnyitóra kísérése, iskolai évnyitói műsor, látogatásuk az iskolai tanóránAugusztus /szeptember
Tök-napŐszi díszek készítése gyerekekkel, elballagott gyerekekkel, szülőkkel közösenOktóber
Márton napVerselős-dalolós lámpás járás az összes gyermekkel, dolgozóval a családoknál az óvodai nap végén/családlátogatásNovember
Adventi délután -MikulásAdventhez kapcsolódó díszek, ajándéktárgyak készítése gyerekekkel, szülőkkel, intézményekkel közösen, a gyermekek megajándékozása, Mikulásnak sütikészítés (a Mikulás személyesen nem érkezik az oviba, csupán a misztikumát őrizzük, ünnepeljük, halljuk a járását, száncsengőjét…)December  
KarácsonyMűsor, előadás az intézményekkel közösen / a településen „Mindenki Karácsonya” kulturális program, a gyermekek megajándékozása (az intézményben nem díszítünk fenyőfát, hogy az élménye családi körben történjen)December  
FarsangDíszek, jelmezek készítése, jelmezes bálFebruár  
Húsvéti délutánHúsvéthoz kapcsolódó díszek, ajándéktárgyak készítése gyerekekkel, szülőkkel, intézményekkel  közösen, az óvódásokkal hímestojás keresése a játszóterekenMárcius
EgészségnapDélelőtt játékos, egészséggel kapcsolatos programok, délután a családokkal közösenÁprilis
Népviselet napjaEzen a napon népviseletben folyik az óvodai élet gyerekek és felnőttek részéről isÁprilis
Anyák napjaAz édesanyák, nagymamák, édesapák személyre szóló köszöntéseMájus  
ÉvzáróKözös játék a családokkal, kirándulásMájus – Június
BallagásAz iskolába menő gyermekek búcsúztatása, ajándékozásMájus – Június
GyereknapMeglepetés délelőtt, délután települési közös Gyermeknapi hagyományőrző programok a Faluháznál,szalonnasütésMájus
A gyermekek születésnapja és névnapjaAz ünnepelt köszöntése, ajándékozásFolyamatosan

CSENDJÁTÉK

Eszközei: földre rögzített vonal kör alakban, magnetofon, hozzá kapcsolódó bármilyen eszköz (pohár teli vízzel, égő gyertya, játékfigurák stb.)

Feladat: a gyermek (gyermekek) a kiválasztott tárggyal a halk zenére körbejár, utána kiválasztja a társát és cserélnek.

Cél:

    – a csend pozitív megélése,

    – mozgásfejlesztés a vonalon járással, egyensúlyérzék fejlesztése,

    – nyugalom elérése a csoportban,

    – összpontosítás, egymásra figyelés, metakommunikáció fejlesztése,

    – hallásfejlesztés.

MONTESSORI PEDAGÓGIA FELTÉTELRENDSZERE

AZ ELŐKÉSZÍTETT KÖRNYEZET

Montessori pedagógiában rendkívül fontos szerepe van a környezetnek.

Alapelvek:

  • Az eszközök és a játékok a gyermekek számára elérhető helyen legyenek.
  • A csoportszoba szép legyen, mert a szépség derűt sugároz.
  • Maria  Montessori alapvetőnek tartja a rendet. Minden eszköznek legyen állandó helye.
  • A Montessori eszközöket nyitott polcokra helyezzük. A polcok közelébe egy-két kisebb asztalt állítunk, és biztosítjuk a szabad területet, ahova a gyermekek kis szőnyegeiket letehetik, ha a földön akarnak játszani.

A FEJLESZTŐ JÁTÉKOK ÉS A MONTESSORI ESZKÖZÖK

Azokat a játékokat soroljuk ide, amelyeket meghatározott céllal fejlesztettek ki. Csoportjainkban a legfontosabb fejlesztő játékok a Montessori eszközök.

 A Montessori eszközökkel szemben támasztott általános követelmények:

 – legyenek szépek, hogy ezáltal is motiválják a gyermekeket a cselekvésre;

 – meghatározott ismeret vagy képesség kialakítását segítsék elő;

 – exponáljanak mindig valamilyen problémát, tartalmazzák a megoldás kontrollját,mert ezáltal a gyermekek maguk vehetik észre tévedéseiket és így azt maguktól javíthatják ki.

 – a csoportokban minden eszközből csak 1egy található, ezáltal gyermekeket toleranciára, türelemre készteti.

Montessori eszközök célja:

Az eszközök segítségével a gyermekek megismerik a világ tulajdonságait: tiszta fogalmakat alkotnak életkoruknak megfelelően, konkrét tapasztalat alapján, és ugyanakkor fejlődnek képességeik, gondolkodási műveleteket végeznek, eleinte az eszközökkel és azok által eljutnak az összefüggések felismeréséhez, kezüket előkészítik a finommotorikus mozgást kívánó írásra.

 Játék  és tanulás:

A játék az eszközökkel megkönnyíti a világ megismerését. Az eszközökön megtapasztalják és rendszerezik a gyermekek amit maguk körül látnak.  Felfedezik az összefüggéseket és ebben nagy örömüket lelik, ugyanakkor önmaguk is fejlődnek, újonnan megszerzett képességeiknek, tudásuknak örülnek.

Montessorinak fontos gondolata, hogy a gyermek tevékenysége által önmagát fejleszti és ez a fejlődés öröm számára. A manipulálás az eszközökkel örömet hozó játék, de mivel közben képességeik fejlődnek, a tanulás is öröm számukra.

A Montessori eszközök használata:

· Az óvodapedagógus minden egyes eszközt bemutat a gyermekeknek.

· Az azonos területre kifejlesztett eszközök egymásra épülnek, egymás után ajánlatos

   bemutatni a gyermekeknek.

  • Az eszközök bemutatásának három fokozata:
  • a probléma exponálásának és megoldásának bemutatása
  • passzív tudás ellenőrzése
  • aktív tudás ellenőrzése
  • A pedagógusnak biztosítania kell, hogy a gyermekek az eszközöket annyiszor vehessék elő és addig játszanak vele, ameddig csak kedvük tartja.

Az eszközök alkalmazását az egyes nevelési területeknél írjuk le.

JÁTÉK-TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermekek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermekek a külvilágból és saját belső világukból származó tagolatlan benyomásaikat a játékban tagolják. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenységgé.

A játék elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, elválaszthatatlan a kognitív, az érzelmi, akarati, szociális, társas fejlődéstől. Elválaszthatatlan a mozgástól, a világkép és a tudat kialakulásától. Az éntudat, a kompetencia, az autonómia kialakulása a másik nézőpontjának megértése, előre történő figyelembevétele, szociális hatékonyság, a szociobilitás fejlődése formálják a gyermeki tudat szociokognitív, azaz értelmi és szociális összerendezettségét, önszabályozó, alkalmazkodó funkcióit.

A mi szemléletünkben a tehetséggondozást, az egyéni szintek kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés fejlődésének lehetőségét támogatjuk, ehhez adunk érzelmi biztonságot, ingergazdag környezetet, és biztosítjuk a szabad játék és a korai tanulás minden feltételét.

Napirendünkben a folyamatosságot, rugalmasságot szem előtt tartva a párhuzamosan végezhető tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt, melynek jelentőségét a játékra fordított viszonylag hosszú, egybefüggő idő adja.

A játék lehet a gyermek szabad játéka, és lehet az óvodapedagógus által kezdeményezett játék.

Szabad játék: önként vállalt, szabad, örömteli, vágykielégítő tevékenység, amelynek célja a játékban önmagában van. A szabad játékban élmények, tapasztalatok, belső feszültségek, külső hatások, vágyak tükröződnek, indulatok, érzelmek irányítják. A szabad játék során a gyermek játszás közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga lehetőségeit, korlátait, miközben kielégíti felfedező hajlamát, kíváncsiságát, tevékenységi vágyát. Óvodánkban a szabad játék nagymértékű érvényesülését támogatjuk.

Irányított/Kezdeményezett játék: a kezdeményezett játékokban az óvodapedagógus irányító szerepe dominál, amelynek több célja lehetséges:

  • A cél maga a játék: a játékot az óvodapedagógus indítja saját elképzelései szerint, amelybe a gyerekek szabadon beállva és kilépve maguk viszik tovább a témát, kiegészítik, akár az irányítást is átveszik. Az óvodapedagógus további lépéseit, ötleteit és javaslatait a gyerekek előző megnyilvánulásaihoz igazítja, azokra építi. Így egyszerre alkalmazkodik a helyzethez és a személyes igényekhez is.
  • Cél a tanulás: a játék többféleképpen lehet jelen a tanulási folyamatban, így kezdeményezett játék formájában. Ezekben a játékokban az óvodapedagógus részéről tanulási cél, pedagógiai szándék is megfogalmazódik, jellegük a szervezett tanulás jegyeit hordozzák magukon.
  • Cél a fejlesztés: eltérő fejlődésű gyermekek részére kezdeményezett képességfejlesztő játékok az elmaradás típusától és mértékétől függően. A különböző képességfejlesztő játékok belső tartalmukkal és struktúrájukkal, szabályaikkal hatnak a gyermekekre az óvodapedagógus/fejlesztőpedagógus irányításával, segítségével.

Programunk szélesen értelmezi a tanulást. A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik, és ezt segítik a Montessori fejlesztő eszközök.

Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvodapedagógusok által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermekek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magába foglalja.

A játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak úgy, hogy nincs közben játékelrakás, párhuzamosan szervezett tevékenységek folynak. A gyermekek a tevékenységek után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. Egyetlen egy napon borul fel ez az alapelv, amikor az óvodapedagógus szervezett testnevelés foglalkozást tart.

A GYERMEKEK TEVÉKENYSÉGEI

A) SPONTÁN TEVÉKENYSÉGEK (pedagógiailag tudatosan alakított feltételek mellett):

      a./ szabad játék,

      b./ a gyermekek által kezdeményezett bármilyen tevékenység.

B)  IRÁNYÍTOTT TEVÉKENYSÉGEK:

      a./ tervezett  kötetlen tevékenységek:

           – játék célú

           – tanulási célú

           – valamilyen tevékenység hangulati előkészítése

        b./ tervezett szerkezetű kötelező tevékenység: testnevelés

        c./ egyéb tevékenységek (beszélgetés, séta, megbízatások, gyermekmunka,

             saját maga körüli teendők elvégzése).

C)  MONTESSORI eszközökkel  való tevékenység.

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

Munka jellegű tevékenységek: önként – azaz örömmel és szívesen – végzett játékos tevékenység; a tapasztalatszerzésnek és környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége, a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze.

A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

NAPOSI MUNKA:

A gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, melyet az önkiszolgáló tevékenység jól előkészít.

Amikor a gyermekek készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait bevezetésre kerül a naposi munka:

  • ebédnél a szokásrendnek megfelelően megterítik és leszedik az asztalt
  • összeseprik a morzsákat.
  • segítenek a napi dajka feladatoknál: mosás, teregetés, mosogatás…

ALKALOMSZERŰ MUNKÁK:

A mindennapi élettel kapcsolatos állandó- és alkalomszerű munkákhoz tartozó tevékenységek:

  • udvar- és teremrendezés
  • játékjavítás-, tisztítás-, készítés
  • egyéni megbízatások, az üzenetek teljesítése
  • ünnepi készülődés (ajándékkészítés, csoportcsinosítás, díszítés)
  • házimunka jellegű tevékenységek (pl. ünnepek előtti nagytakarítás, stb.)
  • segítenek társaiknak és a kisebbeknek
  • sütés-főzés a csoportszobában található konyhában és az udvaron épített hagyományos kemencében, kenyérgyúrás, zsemlemorzsa-készítés, lekvárfőzés, …
  • MONTESSORI eszközökkel tevékenykednek: öntözgetnek, kanalaznak, sepernek, takarítanak, terítőt hajtanak stb.

NÖVÉNY- és ÁLLATGONDOZÁS:

  • átültetik, locsolják, gondozzák a szobanövényeket, virágos-és konyhakertjüket
  • részt vesznek az óvodakert tisztán tartásában (fű gondozása, avar gyűjtése, öntözés)
  • az óvodapedagógus irányításával gondozzák, tisztítják az akváriumot, terráriumot, madárkalitkát, kutyaházat.

A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.

HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK INTEGRÁCIÓJA

ELVEK

  • Az óvoda kiemelt figyelemmel van a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek iránt, szorgalmazza, hogy rendszeresen járjanak óvodába, ahol szükségleteik kielégítése, gondozásuk biztosítottá válik.
  • Az óvoda céljának tekinti a hátrányok csökkentését, a leszakadás megelőzését.
  • Tevékenységével az esélyegyenlőség elvének érvényesítését szolgálja.
  • Enyhíti, fékezi a társadalmi különbségek mechanikus leképeződését, átörökítését.
  • Az óvoda megkülönbözteti az eltérő jellegű hátrányokat a hátrányokból adódó tünetek csökkentése legmegfelelőbb módszereinek megválasztásához.

IDEGEN AJKÚAK  INTEGRÁCIÓJA

CÉLOK

A horvát-magyar határ közelsége miatt fontos a multikulturális szemlélet kialakítása, a multikulturális óvodai nevelés alapjainak megteremtése:

– Minden óvodás gyermek fejlesztésének az alapja a gyermek személyiségállapotának megismerése.

– A személyiségfejlesztéséhez az első interakciós tér, a szülői ház nevelési szokásainak, elvárásainak megismerése, és a vele való kapcsolat kiépítése, a nevelői hatások együttes hatásának kifejtése érdekében.

– Minden óvodás gyermeknek egyenlő esélyt kell kapnia képességeinek maximális szintű  fejlesztéséhez.

– Az óvodapedagógusok a multikulturális társadalom értékközvetítőiként szükséges hogy betöltsék nevelői hivatásukat.

– Az óvodának aktív szerepet kell vállalnia pedagógiai közvetlen és közvetett környezetében

mindenfajta elnyomás megszüntetésében.

– Az óvodapedagógusoknak fel kell készülniük arra, hogy minden egyes óvodás gyermeket hatékonyan segítsenek hozzá a kompetenciatartalmakhoz.

– A felkészülésnek arra a területre is ki kell térnie, hogy a hatékonyságot azoknál a gyerekeknél is el kell érni, akiknek a kultúrája megegyezik a sajátjával, de azoknál is, akiknél különbözik.

– Szükséges, hogy az óvodapedagógusok megismerkedjenek a sajátos roma és nemzetiségi hagyományokkal, szokásokkal, hogy megértsék a családok sajátos világát, az ott felnövő gyerekeket érő eltérő szociális hatásokat és ezek kapcsolatát a viselkedésükkel.

Óvodánkban a sajátos nevelési igényű gyermekek felvétele az Alapító Okiratban meghatározottak alapján, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslatára, óvodánk kijelölése alapján történik.

AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD 

Óvodánk a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van. A szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri a legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvodapedagógusnak van olyan szaktudása és olyan korosztályi tapasztalata, mely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. Korrekt partneri együttműködésünk elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében.

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELVEI

  • A nevelésben az óvoda elismeri a család elsődlegességét, tiszteli a szülőt, elfogadó partneri szerepet tölt be az együttnevelésben.
  • A család a szocializáció első színtere.
  • A szülőknek jogaik és kötelezettségeik vannak gyermekük gondozásában, nevelésében, fejlesztésében, iskolássá alkalmassá tételében.
  • A gyermek nevelése a család joga és kötelessége az óvoda kiegészítő, segítő szerepet tölt be.
  • Az óvoda szerepet vállal a családi nevelés erősítésében.
  • A család és az óvoda kapcsolata a pedagógiai hatások forrása. Alapvető feltétel a kölcsönös tisztelet és bizalom.
  • A nevelőközösség alapelvnek tekinti a gyermek szeretetét, tiszteletét, elfogadását, fejleszthetőségét, másságának értékként való kezelését.
  • Az óvodapedagógus megértő, türelmes, érzelmileg elfogadó partneri szerepet tölt be az együttnevelésben.
  •  Az óvoda minden dolgozójával szemben egységes követelmény és elvárás, hogy előítéletektől mentesen közeledjen a családokhoz.
  • Az óvodapedagógus fogadja el a szülőt még akkor is, ha a gyermeknevelésben hiányosságokat tapasztal.
  • Kapcsolatában éreztesse az őszinte „odafordulást”, az empátiát és segítő szándékát, amíg a szülő ezt képes elfogadni. A kapcsolat épüljön a tapintatra és mélyüljön el a közös programok együttes tevékenységei alkalmával.
  • Nem avatkozunk bele a család érzelmi életének pillanatnyi zavaraiba.
  • Rugalmasan, az értékeinkhez, a vállalt küldetésünkhöz igazítva kezeljük a szülők elvárásait.
  • Az óvoda családias lehet, de nem válhat a gyermek családjává.

A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

  • szülői értekezletek (tájékoztató, évnyitó, ismerkedő, speciális témájú)
  • családlátogatás
  • „anyás” befogadás
  • napi kapcsolattartás
  • fogadóóra
  • az óvoda és a család közös rendezvényei, programjai
  • az óvoda facebookjának, messenger zárt csoportjának, honlapjának folyamatos frissítése

ÓVODA – ISKOLA ÁTMENET

Óvodánk, mint kis falusi intézmény, a helyi Általános Iskolával valamint a csurgói Eötvös Általános Iskolával alakította ki a legközvetlenebb kapcsolatot, hogy a gyermekek zavartalan iskolakezdését ezáltal is elősegítse.

ZÁRÓ GONDOLAT

A gyermeki személyiség tevékenység által fejlődik, amely tevékenységet a pedagógusnak kell megszerveznie a gyermekek alapos ismerete alapján, az egyéni bánásmódra építve, és gondot fordítva a képességek fejlesztésére. Óvodánk nevelési célja akkor valósul meg, ha a gyermekek képességeit megismerjük, fejlesztjük, odafigyelve arra, hogy önmagukhoz képest önállóan fejlődjenek.

„Tanulmány nem készült arról, hogy a Montessori módszerekkel nevelődők mennyi és milyen típusú „előnnyel rendelkeznek”, hogy fejlettebbek-e más típusú intézményekbe járóknál, de biztos, hogy a gyermekek saját életük megszervezésében jóval önállóbbakká válnak.”

(Dr. Verebélyi Imréné: Bölcsődétől az egyetemig Franciaországban, Óvodai Nevelés 1993/5.szám 168. oldal)

Montessori eszközkészlet letölthető itt…